A vélemény: az ítélkezés

Neked mi jut eszedbe a "vélemény" szó hallatán?

Mi az első gondolatod olyankor, ha valaki azt mondja: "az a véleményem, hogy.." Ugye, hogy ugye... Ilyenkor a másik egy gondolatát, "vél"-elmét adja át neked egy kis dobozkában ( vagy nagyban ). De kukucskáljunk csak bele abba a dobozba... Mi van benne?

Ne találgass, megmondom: ítélkezés egy adott dologgal kapcsolatban. Legtöbbször ez hűen tükrözi az illető nézőpontját. Mert nézőpontja mindenkinek van (kell is legyen), véleménye mindenkinek van (de jobb lenne ha megtartaná magának). Miért? Mert a vélemény, az ítélkezés. Ezt az ítélkezést nagyon sok minden befolyásolja. Például az adott ember személyisége, tudása, tapasztalata, értékrendje, hitvallása, életszemlélete stb. Tükrözi a gondolkodásmódját, habitusát, jellemét (pláne a "tálalás") Ez is egyfajta nézőpont...milyen szemüvegen keresztül tekint a világra. Jó vagy rossz, fekete vagy fehér, igen vagy nem.

Mások véleménye soha nem rólad szól, hanem róluk. Rólad akkor fog szólni ha magadra veszed és esetleg az szerint fogsz cselekedni. Kicsit megtaposod önmagad ha magadévá teszed mások vélt valóságát. Mert mások véleménye legtöbbször kritizálás, akadékoskodás, az esetek nagy többségében "stílusosan" tálalva. És tudod mi ennek az ellenkezője? Hát a dícséret... ami szintén megfogalmazódhat egy vélemény által. A legnagyobb különbség az, hogy a dícséret épít! Nemcsak téged, hanem azt is akitől származik - pláne ha őszinte. Mindketten valahogy jobban érzitek magatokat. Tudod miért? Mert ez is energia.

Amondó vagyok az ember mindig kezdje önmagával... minden szempontból. Szóval nézzük meg mi történik ha te ítélkezel vagy kritizálsz, amikor kapásból pattintod a pálcát más feje felett. Lehet, hogy azért van, hogy emeld a saját önbizalmad. Mert sanszos, hogy bizonytalan vagy magaddal kapcsolatban. Mindig nézz rá, hogy nem e azért szólsz le valakit mert irigység van benned az illető sikereivel vagy életével kapcsolatban. Ezek negatív gondolatok, szóval cseréld le őket. Ne hasonlítgasd magad másokhoz, inkább önmagadra figyelj, a saját elért sikereidre, a saját kis " büszkeségfaladra ".

A másik dolog, hogy soha nem tudhatod mi van egy ember viselkedése mögött. Fogadd el, hogy minden ember más, mindenkinek más a jó és mást tart értékesnek...szóval ne ítélkezz. Nem azt mondom, hogy soha ne mondd el a véleményed és a meglátásod egy dologgal kapcsolatban, hanem azt, hogy bánj óvatosan a szavakkal. És igen... néha tegyél lakatot a szádra mert nem biztos, hogy igazad van, vagy nem biztos, hogy azt éred el a véleményed kinyilvánításával amit szeretnél. Nem azt mondom, hogy kussolj - hanem azt, hogy válogasd meg a szavaid. Tipikus példa, hogy valaki kirak egy posztot, te elolvasod aztán hopp.. máris megszületett egy ítéleted vele kapcsolatban. Aztán ennek hangot is adsz, véleményt írsz hozzászólás formájában. 

Tényleg megláttad a lényegi mondandót vagy csak kiragadtál egy szót belőle ami "nem fér bele" a te valóságodba? Hmmm hát ja. Gondolkodj el ezen egy kicsit. Néha mennyivel jobban hangzana ha azt mondanád: "értem amit mondasz, de nem értek veled egyet" - mert máshogy látom, máshogy tudom, máshogy tanultam, máshogy szoktam csinálni stb. 

Mennyivel szebb így, nem? Mennyivel emberibb, lágyabb. Elmondtad a véleményed és mégse tapostál meg senkit. És most ezzel nem "smúzolásra" bíztatlak...

Most fordítsuk meg a dolgot. Mi van akkor ha téged kritizálnak mások, ha rólad alkotnak véleményt. Nos ha ítélkeznek feletted, akkor a béka segge alá kerül az önbizalmad. De nézzük meg egy kicsit, hogy mi van a béka hátsófele alatt? Először is: ez nem a te valóságod. Mert ha az lenne, akkor nem éreznéd magad olyan nyomorultul, nem lennél megbántódva, nem éreznéd azt, hogy ok nélkül kaptad az ívet. Mondjuk ha erős az önbizalmad, tisztában vagy az értékeiddel, megalapozott a tudásod egy (vagy sok) témában, akkor magadra sem veszed ha kritizálnak. Az mindig az ő nyomoruk, hidd el! Megbántódsz, nem érted.

Mit számít, hogy mit mondanak rólad / neked? Nem kéne foglalkozni ezzel, de mégis ezt tesszük. Miért? Mert ez volt a kód, ez lett belénknevelve gyerekkorunkban. És már megint itt tartunk, látod? - a gyerekkornál, ősi mintáknál, elvárásoknál, régi normáknál. Azoknál a dolgoknál amit belénk neveltek mert fontosnak ítéltek, hogy mit mondanak mások...

Legyél jó hallgatóság, hallgasd meg mások véleményét, aztán ha tudsz azonosulni vele, akkor tedd azt. Ha nem tudsz, akkor egyszerüen csak engedd el. A legkönnyebb dolog a világon: ítélkezni, pálcát törni mások felett.

Egy másik gyerekkorból származó, akár életre szóló beültetés: "kussolj, senkit nem érdekel a véleményed". Ne mondd ki mit gondolsz egy adott dologgal kapcsolatban, állj be szépen a többi kisbirka közé. Ezt jól csináltad, ügyes vagy. Amúgy nem. Tudod miért? Mert így olyan dolgokat is megteszel amit valójában nem akarsz.

Nos, mi erről a véleményed? ÉN kíváncsi vagyok rá, szóval ha van kedved írd ide megjegyzésbe.

Arról pedig, hogy " Mit szólnak mások" írtam régebben egy cikket, itt éred el:

Olvasd el, hátha lesz egy-két felismerésed. https://tolltunder.blogspot.com/2024/12/mit-szolnak-masok.html