Meglátásom szerint minden szó igaz abból, hogy a kutyák megérzik a dolgokat. Zajlik a felújítás és elég nagy a káosz. De enni kell. Néhány csirkecomb lapul a zacskóban amit elkészíteni akarok. Odabiggyesztem a mosogató szélére, hogy majd megmossam. Közben hallom vágják a füvet kinnt...elég nagy a zaj. Az én szőrös gyerekem izgatottan ugatni kezd. Csitítgatom. Nyugi Pipi csak vágják a füvet, semmi gond! A szemem a húsos zacskóra téved. Egy alsó végtag úgy döntött a zacskóban, hogy útnak indul a föld felé. Látom, hogy a többiektől különválva "lóg le" a pultról. Jó-jó mindjárt visszaigazítom, csak a kezemben van egy kilóra való krumpli. Ő meg csak ugat...mint aki véd.. Mondom nyugi már, nincs baj, csak a fűnyíró emberek. De csak a falnak beszélek, mert egyre ingerültebb az ugatása: "figyelj már te nagyokos!" Aztán puff...az egész húscsomag boldogan landol a földön. Hát ez meg hogy? Egyetlen combocska magával rántott nyolc másikat? hmm.. Oooo bakker. Lehajolok, felveszem, visszarakom. Ez a kis törpeterminátor kutyavigyorral a pofikáján rám néz. Mintha azt mondaná "látod te lúzer, én szóltam" - Jólvan Pipi, jólvan. Köszi.
Aztán a méltóságos kisasszony fogja magát és bevonul a szobába. Lefekszik a szőnyegre, pont oda ahova a napocska besüt széles jókedvében mert végre tavasz van. Copfos buksiját lerakja, és csak élvezi az életet. Sütkérezik. Nyugalom van benne. A helyzet megoldódott... Megint tanított valamit. Hallgassak a megérzéseimre és figyeljek a jelekre. Minden az ellenkezője annak aminek látszik és semmi sem az ellenkezője annak aminek látszik. Ezt a mondatot rágd meg jól! Ez a kétkilós csupaszeretet szőrmók jelzett nekem. Csak túlságosan el voltam foglalva a gondolataimmal, a külvilág zajával és mást gondoltam mint ami volt. Azt hiszem éberebbnek kell lennem.. Köszi Pipikém!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése